A beszélgetés elején egy gyerekkori történettel indítunk: hatalmas hó, papucs, és egy búvársebbkönyv a kézben. Robi kisfiúként simán nekivágott a télnek csak azért, hogy megvizsgálja a környék kutyáit. A szülei persze már kétségbeesve keresték, de ő csak tette, amit épp izgalmasnak érzett. Ez a történet már előrevetíti azt a fajta impulzív, kíváncsi működésmódot, ami sok ADHD-s ember életében jelen van – gyakran félreértve, sokszor meg nem értve.
A későbbi iskolás évek sem múltak el kihívások nélkül. Robi beszél arról, milyen nehézséget jelentett számára időben beérni az iskolába, pedig csak pár percre lakott. A „nem értenek meg” érzése végigkísérte gyerekkorától kezdve a felnőttkoráig, sokszor bizalmatlanságba vagy védekezésbe torkollva. Az ADHD-s működés nem mindig passzol bele az iskolarendszer vagy a munkahelyi struktúrák merev kereteibe, és ha nincs megfelelő támogatás, akkor ez frusztrációhoz és önbizalomhiányhoz vezethet.
A felismerés és a diagnózis – ha egyáltalán eljut valaki eddig – gyakran megkönnyebbülést hoz. Robi története rávilágít arra, hogy egy ilyen „címke” nem csak stigmát jelenthet, hanem egyfajta kapaszkodót is: „Ja, nem vagyok lusta, csak máshogy működöm.” Ez a felismerés már önmagában hatalmas lépés. A podcast beszélgetés során ez többször is előkerül: a tudatosság, az önmegfigyelés és az önelfogadás folyamata kulcsfontosságú egy ADHD-s felnőtt számára.
Robi az évek során megtanulta, hogyan érdemes szerveznie a napjait. A túlterheltséget például úgy csökkenti, hogy házhoz szállítással oldja meg a főzést és bevásárlást, vagy sétál a kutyájával, ha túlterhelődött. Ezek az apró döntések – még ha banálisnak is tűnnek – hatalmas különbséget jelentenek. Ugyanígy segít neki, ha párhuzamosan több projektben dolgozik, így ha az egyik épp nem inspirálja, tud váltani egy másikra. Ez egyfajta „struktúrált sodródás”, amit sok ADHD-s vállalkozó sikeresen alkalmaz.
A beszélgetés legfontosabb üzenete talán az, hogy az ADHD nem mentség, hanem egy működési mód. Robi is hangsúlyozza: vállalkozóként felelősséget kell vállalni. Ha valamit elvállalunk, akkor meg kell tenni, amit tudunk. Lehet, hogy nehezebb, lehet, hogy máshogy kell, de ez nem jelenti azt, hogy lehetetlen. Ez az egyensúlykeresés – az önazonosság és a működőképesség között – az, amit minden ADHD-s vállalkozónak nap mint nap meg kell találnia.
Spotify: https://open.spotify.com/show/5Qd9uQQZP6lCX81pcsE2L5
YouTube podcast: https://www.youtube.com/playlist?list=PLtrEeb7cbsXy_pIOBWw8tVJkLii0TrzPW
Első rész Metykó Zsófival: https://youtu.be/RknTXsa-7_s
Második rész Szabó Ágival: https://youtu.be/nkfovsKNleg
Harmadik rész Juhász Bálinttal: https://youtu.be/h1jdrKEjxvE
Negyedik rész Huszka Ágival: https://youtu.be/Ulo2o3hU9no
Ötödik rész Szentesi Balázzsal: https://youtu.be/nL7hnJy8cVc
Hatodik rész Bárány Róberttel: https://youtu.be/sYoKeP12CmM
Hetedik rész Schenkerik Andrással: https://youtu.be/4mm9nZ0UlVw
Nyolcadik rész Farkas Fruzsival: https://youtu.be/4Xv-PMmev7A
Telex cikkek: https://telex.hu/eletmod/2024/10/18/adhd-podcast-munka-metyko-zsofia-torok-balazs
https://telex.hu/eletmod/2024/11/19/adhd-neurodiverz-vallalkozoi-podcast-torok-balazs-szabo-agi