A korrupció kiszivárogtatása szabályozása az Európai Unióban

Az Európai Uniós szabályozás hatására, itthon, Magyarországon is új törvényi szabályozás jelenik meg. Ennek hatására biztostani kell a különböző állami és magán szervezeteknek és gazdasági társaságoknak, hogy lehetőséget biztosítsanak visszaélések, korrupció bjelentésére. A törvény tiltja a bejelentés miatti megtorlást a bejelentő személyével szemben, részletesen tipizálja az esetleges megtorló intézkedéseket, továbbá a szabálysértési törvény módosításával szabálysértésnek minősíti a bejelentővel szembeni megtorló magatartást.

Rengeteg ingyenes tudásanyag, marketinges és sales-es kurzus, valamint letölthető friss tudásanyag található az oldalon, nézz körül te is! 

Kiket érint az új whistleblowing-törvény?

2023. július 24-től érintettek a legalább 50 főt foglalkoztató állami szervek és gazdasági társaságok, valamint a legalább 250 főt foglalkoztató piaci gazdasági társaságok.

2023. december 17-től pedig minden legalább 50 főt foglalkoztató szervezet érintett, függetlenül attól, hogy állami vagy magánkézben van.

2025. január 1. napjától a szabályozás kiterjed a legalább 50 főt foglalkoztató önkormányzati szervekre, valamint a 10 000 főnél több lakosú települések helyi önkormányzataira.

Az átláthatóság fokozása

A korrupció kiszivárogtatása fényt derít rejtett tevékenységekre, ösztönözve az etikus magatartást és visszatartva a csalásokat.

A kiszivárogtatók védelme

A szabályozás célja, hogy védelmet nyújtson azoknak az egyéneknek, akik a jogsértéseket felfedik, a bosszúállásoktól védve és az azonosításukat biztosítva.

Az EU korrupció kiszivárogtatási irányelve: egy forradalmi lépés

Átfogó keretrendszer

Az EU Korrupció Kiszivárogtatási Irányelve, amelyet 2019 decemberében hoztak létre, az egységes kiszivárogtatási védelem alapjait fekteti le a tagállamokban.

Széles körű hatálya

Az irányelv különböző szektorokat ölel fel, ideértve a közbeszerzéseket, pénzügyi szolgáltatásokat, termékbiztonságot, környezetvédelmet és még sok mást.

Védelmi mechanizmusok

Meghatározza az intézkedéseket a bosszúállás ellen, biztosítva a kiszivárogtatók mentességét a polgári, büntető vagy közigazgatási szankcióktól.

Jelentési csatornák

Az irányelv arra ösztönzi a szervezeteket, hogy biztonságos jelentési csatornákat alakítsanak ki a kiszivárogtatók számára, mind belsőleg, mind külsőleg.

Következmények a szervezetek számára

Belső jelentési mechanizmusok

A szervezeteknek hatékony belső jelentési eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyek megóvják a kiszivárogtatók bizalmaságát és ösztönzik a jelentéstételt.

Kockázatértékelés

A vállalatokat arra sürgetik, hogy értékeljék és csökkentsék a kiszivárogtatással kapcsolatos potenciális kockázatokat, biztosítva ezzel egy támogató környezetet azoknak, akik nyilvánosságra hozzák a jogsértéseket.

Kulturális változás

A szabályozások kulturális változást indukálnak, ahol a szervezetek etikus magatartást, felelősségre vonhatóságot és átláthatóságot helyeznek előtérbe.

Kihívások és megfontolások

Magánszféra és közlés egyensúlyozása

Az információk nyilvánosságra hozatala és a személyes adatvédelem védelme közötti megfelelő egyensúly megtalálása a szabályozók és a szervezetek számára is kihívást jelent.

Végrehajtási variációk

Bár az irányelv közös keretrendszert határoz meg, a tagállamok közötti végrehajtási változások hatással lehetnek annak hatékonyságára.

A kiszivárogtatók felhatalmazása: Közös felelősség

Tudatosság és képzés

Az alkalmazottak oktatása a jogokról és a kiszivárogtatási folyamatról biztosítja, hogy magabiztosan jelentsék a jogsértéseket.

Szervezeti támogatás

A szervezeteknek olyan kultúrát kell kialakítaniuk, amely értékeli a kiszivárogtatást, véd a jelentéstevőkkel szemben és azonnal foglalkozik a jelentett aggályokkal.

Kormányzati együttműködés

A tagállamoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy következetes és hatékony módon hajtsák végre az irányelv előírásait.

Összefoglalás

Az Európai Unióban a korrupció kiszivárogtatásának szabályozása aláhúzza az átláthatóság, a felelősségre vonás és a közérdek védelme iránti elkötelezettséget. A kiszivárogtatók védelmét és az etikus magatartást ösztönző átfogó keretrendszerrel az EU Korrupció Kiszivárogtatási Irányelve az utat nyitja azzal, hogy átláthatóbb és felelősségteljesebb üzleti környezetet teremt. Ahogy a szervezetek és az egyének ezeket a szabályozásokat megkerülik, hozzájárulnak egy közös erőfeszítéshez az integritás előmozdítása, a károk megelőzése és az értékek megőrzése érdekében, amelyek az EU elkötelezettségét támasztják alá egy igazságos és etikus társadalom felé.

Tudjon meg többet kedvenc marketinges és sales-es eszközeimről, a 101 kedvenc marketinges és sales eszköz cikkemből! Ha kérdése lenne, keressen bátran a LinkedIn (Török Balázs) oldalamon keresztül!

Gyakran ismételt kérdések

Mi az EU-beli korrupció kiszivárogtatásának szabályozása?

Az EU-beli korrupció kiszivárogtatásának szabályozása az a jogi keretrendszer, amely védelmet nyújt azoknak az egyéneknek, akik a szervezeteken belüli visszaéléseket, csalásokat vagy jogsértéseket jelentik.

Mi az az EU Korrupció Kiszivárogtatási Irányelv?

Az EU Korrupció Kiszivárogtatási Irányelv egy átfogó szabályozás, amit 2019 decemberében hoztak létre, és egységes kiszivárogtatási védelmet állapít meg az EU tagállamai között.

Miért fontos a korrupció kiszivárogtatása?

A korrupció kiszivárogtatása azáltal ösztönzi az átláthatóságot, felelősségre vonást és etikus magatartást, hogy ösztönzi az egyéneket a jogsértések jelentésére.

Hogyan védi a korrupció kiszivárogtatási irányelv a kiszivárogtatókat?

Az irányelv védelmet nyújt a bosszúállásokkal szemben, mentességet a szankcióktól, és biztonságos jelentési csatornákat biztosít a kiszivárogtatók számára.

Milyen kihívásokkal szembesülnek a szervezetek a korrupció kiszivárogtatási szabályozás végrehajtása során?

A szervezeteknek meg kell találniuk a megfelelő egyensúlyt a magánszféra és a nyilvánosság között, alkalmazkodniuk kell a végrehajtási változásokhoz, és át kell alakítaniuk a kultúrát a transzparencia irányába.

‍